Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

4.8.1. A határozat meghozatalától számított egy éves jogvesztő határidőn túl nincs helye perindításnak.

4.8.2. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

4.8.3. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

4.9. Az egyesület ügyvezetése

4.9.1. Az egyesület ügyvezetői feladatainak végrehajtására, a napi munkájának irányítása és végzése érdekében 7 személyből álló elnökséget hoz létre.  Az elnökség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik a küldött közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat.

4.9.2. Az elnökségnek legalább éves gyakorisággal beszámolási kötelezettsége van a küldött közgyűlés felé. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a küldött közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, továbbá, amely kérdésekben a küldött közgyűlés döntést hoz.

4.9.3. Az elnökség határozatai a küldött közgyűlés kivételével kötelező érvényűek az egyesület összes testülete és rendes tagjai sága számára.

4.9.4. Az elnökség tevékenységét éves munkaterv alapján végzi.

4.9.5. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökségi ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, a pontos (személyre szólóan beazonosítható) szavazati arányok feltüntetése mellett. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő tag írja alá.

4.9.6. A jegyzőkönyvet az elnökség tagjainak az ülést követő két héten belül meg kell küldeni. A jegyzőkönyvbe foglalt határozatokat a további érintett szerveknek, személyeknek is meg kell küldeni két héten belül. A jegyzőkönyvet bármely egyesületi tag kérésére meg kell küldeni másolati formában.

4.9.7. Az elnökségnek az egyesület elnökével, elnökhelyettesével együtt hét tagja van.

Az elnökség tagjai:

-       elnök,

-       alelnök

-       elnökségi tagok.

4.9.8. Az elnökség munkáját az egyesület elnöke irányítja.

4.9.9. Az elnökségen belüli két főt meghaladó üresedés esetén rendkívüli küldött közgyűlés összehívásával pótválasztást kell tartani.

4.9.10. Az elnökség szükség szerint, de negyedévente legalább egy rendes ülést tart. Az ülés helyéről, időpontjáról és a tárgyalandó napirendekről az előterjesztendő anyagok megküldésével értesíteni kell az elnökség tagjait és a mindenkori meghívottakat olyan módon, hogy a meghívót legalább két héttel, a tárgyalandó anyagot legalább egy héttel az ülés előtt a résztvevők megkapják. Rendkívüli ülés esetén, vagy sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.

Ha az elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnökség ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4.9.11. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha ezt:

a./ az elnökségi tagok legalább 1/3-a (legalább 3 fő) ezt írásban a cél megjelölésével kéri.

b./ az egyesület elnöke,

c./ a felügyelő bizottság az ok és cél megjelölésével kéri.

4.9.12. Az elnökségi ülést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes írásban, a hely, az időpont és a napirend megjelölésével, valamint az előterjesztések megküldésével hívja össze (küld értesítést) és vezeti.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökség az ülését az egyesület székhelyén tartja.

Az elnökségi ülések meghívóját az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

4.9.13. Az elnökségi ülésekre az elnökség tagjain kívül meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét.

4.9.14. Az elnökségi ülésekről értesíteni kell a tiszteletbeli tagokat és a szakosztályvezetőket, akik az elnökségi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek.

4.9.15. Az elnökség ülései nyilvánosak, azon az elnökségi tagokon és meghívottakon kívül az egyesület tagjai is részt vehetnek.

4.9.16. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket közvetlenül írásban, az egyesület tagságát az egyesület hirdető tábláján és honlapján 8 napon belül tájékoztatja.

4.9.17. Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

4.9.18. Bármelyik elnökségi tag titkos szavazást kérhet egy-egy döntéshez. Ehhez a jelenlévő elnökségi tagok hozzájárulása szükséges. Az elnökség ülésein szavazási kötelezettség áll fenn a 4.3.22 pontokban megfogalmazottak kivételével.

4.9.19. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.

 Az ülés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

4.9.20. Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és készíti el ügyrendjét.

4.9.21. Az elnökség határozatait a határozatok jegyzékében írásba kell foglalni. Az ülések jegyzőkönyveit és a határozatok jegyzékét betekintésre az egyesület irodájában (Székesfehérvár, Malom u. 2.) az egyesület tagjainak rendelkezésére kell bocsátani. Az elnökség határozatait, hivatalos értesítéseket, versenyfelhívásokat, pályázatokat, az ülések jegyzőkönyvei kivonatát a tagok számára az egyesület honlapján közzé kell tenni.

4.9.22. Az elnökség hatásköre:

a./ az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a küldött közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, valamint minden olyan kérdésben, melyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

b./ összehívja a rendes vagy rendkívüli küldött közgyűlést, meghatározza az ülések helyét és idejét, gondoskodik a javasolt napirendek előkészítéséről, előkészíti a küldött közgyűlést és összeállítja tárgysorozatát;

c./ dönt a szakosztályok, bizottságok létrehozásáról, megszüntetéséről, irányítja azok tevékenységét;

d./ a kizárás fegyelmi büntetés kiszabását kivéve gyakorolja a fegyelmi jogkört;

e./ gazdálkodik a küldött közgyűlés által megállapított költségvetési keretek között;

f./ a küldött közgyűlés által megállapított körben a költségvetés egyes rovatai között átcsoportosítást eszközölhet;

g./ a küldött közgyűlés által átruházott hatáskörben döntéseket hoz;

h./ meghatározza az elnökség egyes tagjainak szakfeladatait;

i./ kidolgozza éves munkájáról szóló beszámolóját, összeállítja az éves költségvetést, költségvetési beszámolót, kidolgozza programját, azt a küldött közgyűlés elé terjeszti,

j./ beszámoltatja az elnököt, egyéb tisztségviselőket,

k./ meghatározza az egyesület nemzetközi tevékenységének alapelveit,

l./ jóváhagyja az egyesület szervezeti és működési szabályzatát, fegyelmi és etikai szabályzatát és más szabályzatait,

m./ irányítja és ellenőrzi az általa létrehozott bizottságok tevékenységét,

n./ állást foglal, javaslatot tesz, illetve dönt az egyesület érdekében kifejtett tevékenységéért adományozandó állami kitüntetésekre való felterjesztésről, valamint egyéb elismerésekről;

o./ Megállapítja az egyesület tagjainak jutalmazását.

p./ dönt az ingatlan vagyon megszerzéséről, megterheléséről, elidegenítéséről, hitel felvételéről, jogról való lemondásról, a gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatásáról, valamint határozatot hoz minden olyan kérdésben, amelyek alapján az egyesületnek jelentős vagyoni terhei vagy kötelezettségei keletkeznek. Az egymillió forintos értékhatárt meghaladó kérdésekben a jelen pontban meghatározott ügyekben a küldött közgyűlés jogosult dönteni.

4.9.23. Az elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg jogszabályban meghatározott adattartalommal közhasznúsági mellékletet készíteni.

4.9.24. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet jogszabályban meghatározott módon kell letétbe helyezni és közzétenni. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet nyilvánosságra hozataláról az elnökség gondoskodik az egyesület honlapján történő közzététel útján.

 4.10. A felügyelő bizottság:

4.10.1. A küldött közgyűlés az egyesület működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelő bizottság tagjai az egyesület más szerveitől tevékenységük során nem utasíthatóak.

4.10.2. A felügyelő bizottság működésére az elnökség működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell, egyebekben a felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

4.10.3. A felügyelő bizottság feladatai:

a./ Az egyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,

b./ A köztestületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,

c./ Az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata,

d./ A bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,

e./ Az egyesület vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése,

f./ legalább 3 havonta ellenőrzi a pénz és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint az egyesület gazdálkodását,

g./ a tagdíjak befizetésének ellenőrzése.

4.10.4. Az ellenőrzések megkezdéséről a felügyelő bizottság elnöke tájékoztatni köteles az egyesület elnökségét.

4.10.5. Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja az egyesület elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet.

4.10.6. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül a felügyelő bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi. Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

a./ az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

4.10.7. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság jogosult.

4.10.8. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

4.10.9. A felügyelő bizottság éves ellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét, amelyről az egyesület elnökségét tájékoztatja. Feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet.

4.10.10. A felügyelő bizottság három tagú, egy elnökből és két tagból áll.

4.10.11. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek, nem lehetnek egymásnak, valamint az egyesület bármely tisztségviselőjének, vagy alkalmazottjának hozzátartozói.

4.10.12. A felügyelő bizottság ellenőrzéseiről, megállapításairól jegyzőkönyvet készít.

4.10.13. A felügyelő bizottság vizsgálatot folytathat, illetve kezdeményezhet az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyben, az egyesület tisztségviselőitől jelentést, munkavállalóitól tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet. Az egyesület könyveibe, írásaiba korlátozás nélkül betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

4.10.14. Véleményezi a küldött közgyűlés által jóváhagyandó éves beszámolókat és a mérleget.

4.10.15. Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az egyesület elnökségének ülésein.

4.10.16. A felügyelő bizottság tevékenységéről a küldött közgyűlésen beszámolni köteles.

4.10.17. A felügyelő bizottság határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

4.10.18. A felügyelő bizottság eljárására és működésére a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben az elnökség működésére vonatkozó szabályokat és a civil tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

4.11. Az egyesület elnöke, elnökhelyettese:

4.11.1. Az elnök a közgyűlés által jelölés útján választott tisztségviselő.

4.11.2. Szavazati jogú tagja az elnökségnek, tanácskozási joggal részt vehet az egyesület minden testületének ülésén.

4.11.3. Az egyesület elnöke:

a./ vezeti, szervezi, irányítja az elnökség munkáját;

b./ képviseli az egyesületet, illetve megbízza az elnökség tagjait az eseti képviselet ellátásával;

c./ összehívja a küldött közgyűlést, az elnökségi üléseket és azokon elnököl;

d./ ellenőrzi a testületi szervek döntéseinek végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes, alapszabály szerinti működése felett;

e./ a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol;

f./ a elnökség előzetes döntése alapján gyakorolja a munkáltatói jogkört.

g./ a bankszámla feletti rendelkezési jogot az elnök és az elnökhelyettes önállóan gyakorolja.

h./ eljár az elnökség által átruházott jogkörben.

i./ felügyeli és ellenőrzi az egyesület pénzügyi és anyaggazdálkodását.

j./ kivizsgálja vagy kivizsgáltatja az egyesület tevékenysége elleni bejelentéseket, panaszokat.

4.11.4. Az elnököt munkájában az elnökhelyettes segíti. Az elnök 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén, az elnök által aláírt eseti meghatalmazásban foglaltak alapján teljes jogú helyettesként jogosult eljárni.

4.12. Bizottságok:

4.12.1. Az elnökség fegyelmi bizottságot jelöl ki a fegyelmi ügyek intézésére, a fegyelmi eljárások lefolytatására. Részletes működését az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rögzíteni.

a./ A fegyelmi bizottság három tagú, egy elnökből és két tagból áll.

b./ A fegyelmi bizottság feladata, hogy a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást vizsgálja ki, tegyen javaslatot az  alkalmazható jogkövetkezményekre, a taggal szembeni eljárás szabályaira, vagy mindezeknek a mellőzésére.

Az elvégzett munkáról az elnökség felé kell elszámolni.

4.12.2. Az elnökség az egyesület működésében beállt zavarok megszüntetése, egyedi feladat elvégzése, az egyesület hatékony működésének elősegítése érdekében vagy ha más okból célszerű, bizottságot jelölhet ki és feladatát meghatározhatja.

4.12.3. A bizottságok határozatképesek, ha valamennyi tagjuk jelen van, határozataikat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.

4.13. Szakosztályok:

4.13.1. Az egyesület az elnökség döntése szerint sportáganként szakosztályokra tagozódik.

4.13.2. A szakosztályok ellátják a sportoktatással, neveléssel, a versenyek, mérkőzések rendezésével, az ezeken való részvétel szervezésével kapcsolatos, illetve a szakosztály hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

4.13.3. A szakosztályok a sportáguknak megfelelő területen fejtik ki tevékenységüket az egyesület céljának magvalósítása érdekében.

4.13.4. A szakosztályok tevékenységét a szakosztály vezetőség irányítja.

4.13.5. A szakosztályok működését részleteiben az egyesület működési szabályzata szabályozza.

4.14. Az egyesület vezető tisztségviselői és a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

4.14.1. Tisztségviselő az a megbízatással rendelkező személy, aki ellátja jelen alapszabályban, illetve az őt választó testület szabályzatában meghatározott feladatkört.

4.14.2. A tisztségviselő testületi tagsága választás útján jöhet létre. A választás jelölés alapján történik. A tisztségviselők tisztségükben újraválaszthatók.

4.14.3. Tisztségviselő csak az egyesület azon tagja lehet, aki betöltötte a 18. életévét.

4.14.4. Az elnökségnek és a felügyelő bizottságnak az a személy lehet tagja,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, é s

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

d) megfelel a Ptk. 3:22.§-ában meghatározott feltételeknek.

4.14.5. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai és a felügyelő bizottság tagjai.

4.14.6. A tisztségviselő mandátuma szünetel tartós távolléte esetén, amely nem haladhatja meg a 60 napot.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

4.14.7. A tisztségviselő megbízatása megszűnik:

a.) mandátuma lejártával,

b.) lemondással,

c.) visszahívással,

d.) elhalálozás esetén,

e.) a cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

f.) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

4.17.8. Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője (elnökség és a felügyelő bizottság elnöke) az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesít ő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. Ez a tilalom az adott közhasznú szervezet megszűnését követően három évig áll fenn.

 Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.17.9. Az egyesület tisztségviselője, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet, így az egyesületet is előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.17.10. Az egyesület vezető tisztségviselői nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.

V.

Az egyesület vagyona és gazdálkodása.

5.1. Az egyesület éves költségvetési terv szerint, elsősorban a tagdíjakból, pályázati forrásokból, illetve egyéb támogatásokból, felajánlásokból származó bevételekből gazdálkodik.

5.2. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

5.3. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

5.4. Az egyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve gazdasági vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hiteltörlesztésére nem használhatja fel.

5.5. Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

5.6. Az egyesület bevételei:

Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a./ az  államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás vagy adomány;

b./ a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

c./ az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

d./ tagsági díjak;

e./ természetes- és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől kapott támogatás;

f./ a tagok által befizetett - közgyűlési határozatban - megállapított egyéb díjak;

g./ a nemzetközi szervezetektől kapott támogatás;

h./ pályázati forrásokból elnyert támogatás.

5.7. Az egyesület költségei:

a./ a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, ráfordítások, kiadások;

b./ az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ráfordítások, kiadások;

c./ a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, ráfordítások, kiadások;

d./ a közhasznú és a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, ráfordítások, kiadások, amelyeket bevétel arányosan kell megosztani;

e./ az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

f./ az a./-e./ pontok alá nem tartozó egyéb költség.

5.8. Az egyesület vagyona:

a./ készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg);

b./ készpénzre szóló követelés;

c./ értékpapír;

d./ ingatlan és ingó vagyon (egyéb vagyoni értékű jog).

5.9. Az egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodási-vállalkozási tevékenységét az ebből származó eredmény megállapítását a civil szervezetek, illetve közhasznú szervezetek gazdálkodási tevékenységéről, valamint számviteli kötelezettségeiről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5.10. Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

5.11. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását az alapszabályban meghatározottak szerint (amennyiben a közgyűlés, vagy az elnökség így dönt) pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

5.12. Az egyesület gazdálkodásáról, gazdasági-vállalkozási tevékenységéről az elnök által megbízott könyvelő vagy könyvelő iroda a jogszabálynak megfelelő nyilvántartást vezet.

5.13. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.

5.14. Az egyesület tagjai a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért. Tartozásaiért az egyesület vagyonával felel.

5.15. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért a tagdíj megfizetéseken túl saját vagyonukkal nem felelnek.

5.16. Az egyesület gazdálkodásának részletes szabályait az egyesület gazdálkodási szabályzata határozza meg. A gazdálkodási szabályzat tartalmazza az egyesület befektetési tevékenységére vonatkozó befektetési szabályzatot is, mely a felügyelő bizottság véleményének kikérését követően kerül elfogadásra.

VI.

Az egyesület jogképessége

6.1. Az egyesület jogi személy, amelyet az egyesület elnöke önállóan képvisel. E jogkört esetenként, vagy meghatározott ügyekben más személyre – írásban - átruházhatja.

6.2. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a küldött közgyűlés rendelkezik.

6.2 3 Az egyesület szervezeti és működési szabályzata:

Az egyesület működését, az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok és a szakosztályok, szervezetét és működését érintő - az alapszabályban nem szabályozott alapvető kérdéseket - szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben az egyesület alapszabályával.

VII.

Az egyesület megszűnése

7.1. Az egyesület megszűnik, ha a küldött közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel a feloszlásról vagy más egyesülettel való egyesülésről határoz, továbbá, ha az illetékes bíróság az egyesület megszűnését megállapítja, illetve az egyesületet feloszlatja, és a nyilvántartásból törli.

A küldött közgyűlés csak akkor mondhatja ki az egyesület feloszlását, ha az egyesület képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére.

Az egyesület jogutódlással történő megszűnése esetén más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesűlhet és csak egyesületekre válhat szét.

7.2. Az egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles az esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

7.3. Az egyesület feloszlásról vagy más egyesülettel való egyesülésről határoz megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonról a küldött közgyűlés dönt.

Amennyiben a vagyonról a küldött közgyűlés nem rendelkezett az egyesület fennmaradó vagyona - a hitelezők kielégítése után - állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

7.4. Amennyiben az illetékes bíróság az egyesület megszűnését megállapítja, illetve az egyesületet feloszlatja, és a nyilvántartásból törli.  az egyesület feloszlással, jogutód nélkül szűnik meg, továbbá abban az esetben, ha az alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, erről a küldött közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatban. Amennyiben a vagyonról a küldött közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha az egyesület megszűnését megállapították /egyesület bírósági feloszlatása/, és a vagyonáról nem történt rendelkezés, a fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 7.5 Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

7.56. Az egyesületre megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait.

VIII.

Záró rendelkezések

8.1. Az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. E szabályzat nem állhat ellentétben az alapszabállyal.

8.2. Az egyesület tagjai – a jogszabályban meghatározott feltételek esetén - kötelezik magukat arra, hogy az egyesület tevékenységével összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyeket megkísérlik egymás között békés úton rendezni, amennyiben ez nem vezet eredményre, mindaddig nem fordulnak bírósághoz, amíg a vitás ügyet az elnökség nem tárgyalta és azt a felek el nem fogadták. A vitás ügy fennmaradása esetén a Ptk. szerinti illetékes bírósághoz fordulhatnak.

8.3. Az alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Ptk. és más hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Jelen módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az egyesület küldöttközgyűlése 2015. január 15. napján  ……igen szavazati aránnyal elfogadta.

Székesfehérvár, 2015. január 16.

(Szentes László)

         elnök

ZÁRADÉK

Igazolom, hogy a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. §. (2) bekezdésében előírtak alapján alapszabály szövege megfelel a küldött közgyűlés által elfogadott tartalmának.

Az alapszabály felülvizsgálatára és elfogadására a 2011. évi CLXXV. sz. törvény (civil törvény) elfogadása, a közhasznúsági szabályok változása, a Ptk. jogi személyekre, egyesületekre vonatkozó szabályainak jelentős mértékű módosítása adott okot.

Az alapszabály hatályos tartalmát a 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§. (2) bekezdésében foglaltak alapján igazolom.

Szentes László elnök

Székesfehérvár, 2015. január 16. napján

Hitelesítők:

Kékesi Mihály Balogh András